Megint kollektív egymásra mutogatás, panaszkodás, fletózás, viktorozás....
Most az olimpiai (le?)szerepelésünk miatt. Baromi elkeserítő ez az ostoba hárítgatás Schmitt Páltól, aki anyagi okokat, és Gy.F-et emleget, most hogy nem minden jött össze amit vártunk.
Hajdú Jánosról nem is beszélve, már bocs, de milyen takony ember ez:

"egy kazah öregasszony előbb hajol le a labdáért, mint a magyar játékosok."

Igen, ő a magyar kézilabdások SZAKMAI vezetője...

"Aki nem tud kézilabdázni, az egy olimpián nem fog megtanulni. De küzdenie akkor is kell. Ütköznie is kell. Ha behozok a lelátóról négy embert, és a csapatba rakom, megértik, hogy ütközniük kell. Elfogadhatatlan számomra, hogy páran a vállukat rángatják, grimaszolnak, kihagyott helyzetek után. Nem tudom ezt elviselni"

Ezt így hogy? Van olyan a csapatában aki nem tud kézilabdázni? Ez a kijelentése vajon hogy hat a játékosokra?

Megnézve az újkori Olimpiákon nyert érmeink számát, M.O. a népességhez képest valóban kiugróan sok plecsnit tudott besöpörni. Nehéz ennek az elvárásnak (sportnemzet stb) megfelelni, talán most sem kellene rögtön sírni és porba alázni a gyengébben teljesítő sportolóinkat.

Lehet még ennél lejjebb? Ezen a blogon nem lesz politika, de nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az országra mostanában annyira jellemző fekete-fehér, jó-gonosz, nemzeti-hazaáruló párhuzamok megjelentek a sportban is....

Szóval, szerinted lehet ennél rosszabb a közhangulat?

1: ez a legalja, nincs tovább
2: rosszabb lesz
3: nem érdekel
4. ki tudja
5. csak jobb lehet
6: nem rossz a helyzet

Addig is nézegessük a régi szép idők emlékeit:
 

Update:
Úgy látszik mindenki összeszedte magát, Hajdú is egész más hangot ütött meg.